2015. április 25., szombat

Tizedik

Sziasztok! :)
Eltelt egy újabb hét, és egy újabb részt hoztam nektek! Ezentúl minden héten érkezek egyel, erről a Facebook csoportba írtam is. 50 feliratkozó után egy érdekességet hozok nektek, amiről már meséltem pár embernek, szóval, reményeim szerint hamarosan...:)
Átléptük a 12000+ oldalmegjelenítést, és egyre több emberhez eljut a blog, aminek nagyon örülök. Már a csoportban (LINK) is 30-an vagyunk... A héten öt részt írtam meg, szóval, ezért jönnek hetente. És, már csak hét rész van a nyári szünetig, ami azt jelenti, hogy hét hét.. 








Nincs is annál jobb, mikor az éjszaka közepén csörög a telefonod, és az apád neve virít a kijelzőn.
- Angel! - köszön bele mosolygós hangon.
- Fél hat van - motyogom rekedtes hangon az álmosságtól.
- Időeltolódás, bocsánat.
- Igen? - unszolom, hogy térjünk a tárgyra.
- Mikor jöttök? Már nagyon várunk titeket! - tette fel a kérdést.
- Fogalmam sincs. Aaron nem is jön - túrok a hajamba.
- Ó, de kár! Hozz helyette magaddal valakit! - ajánlja fel. És igen, erre vártam.
- Rendben, akkor ma megbeszélem vele, és este csörgök, oké?
- Rendben! Szia! - köszön el, majd leteszi a telefont.
Igazából, tudom, hogy már úgysem fogok tudni aludni, így durcásan kelek ki az ágyból. Egy gyors zuhanyzás, öltözés után levonulok a konyhába, ahol anyu álmosan főz kávét.
- Kicsim, hat óra van, menj még aludni - köszönt egy puszival. - Kávét?
- Kérek, köszi - mondom neki, mire leteszi elém a gőzölgő poharat.
- Hogy hogy ilyen korán? - ül le mellèm.
- Apa volt az - dünnyögöm.
- Tèged is hívott?
- Téged is? - húzom fel a szemöldököm.
- Naponta. Kit viszel Aaron helyett? Sophiát? - kérdezi, miközben lehúzza az utolsó korty kávéját is.
- Hát.. Arra gondoltam.. Hogy.. - makogom.
- Kit? Kérlek, vagy Sophiát vidd, vagy Harryt. Bennük megbízom. Sőt, Harrynek kifejezetten örülnék. Ő biztosan vigyázna rád - vigyorog, mire megforgatom a szemem.
- Úgyse jönne - rágom a szám szélét.
- Dehogynem. Látszik abból, ahogy rád néz.
- Akkor nem bánnád, ha ő lenne? - kérdezem reménykedve.
- Áldásom rátok - teszi fel a kezét megadóan, mire puszit nyomok az arcára.
- Köszönöm, köszönöm, köszönöm - lelkesedek be.
- De - teszi fel a mutatóujját - Beszélni szeretnék majd vele, ha belemegy - veszi elő az aggódó stílusát.
- Megyek, megkérdezem- indulok ki a szobából.
- De Angel... - kiált utánam.
- Igen?
- Negyed hét van - mosolyog.
- Nem baj - vonom meg a vállam, majd felveszem a cipőm.
Még hallom anya nevetését, mikor a kulccsal a kezemben kisétálok, egyenesen az autóhoz.
Mikor beülök, bekapcsolom a rádiót, és lehúzom az ablakot. A hideg nyári napokat felváltotta a kánikula, és aki teheti, elment a helyi strandra, így ott teltház van ezekben a napokban.
A rádióban valami mix megy éppen, így feltekerem, és úgy megyek a már ismert úton Harry háza felé. 
Közben, ezer kérdés kavarog bennem. Oké, ha igent mond, akkor egy gonddal kevesebb, és azt hiszem, akkor tényleg, de tényleg boldogan megyek apához. Viszont, ha a válasza nem lesz.. Talán minden összetörik bennem, és semmi kedvem nem lesz elindulni. Persze, Sophiával sem lenne rossz, mégis, a szívem mélyén tudom, vagyis, érzem, hogy Harry belemegy. 
Ebben az esetben, rám vár az a feladat, hogy közöljem apával. Az előző barátomat sem csípte, bár neki volt egy sajátos stílusa, amivel az őrületbe tudta kergetni az embereket. De két éve azt sem kérdezte meg, hogy élek-e, vagy meghaltam, így nem sok beleszólása van a dologba.
Hamarosan oda érek az ismert házhoz. Leparkolok, lezárom a kocsit, és odasétálok  az ajtóhoz. Ott becsengetek, és várok. 
- Ki az ilyenkor? - hallok meg egy álmos hangot az ajtó mögül, majd a következő percben Niall nyitja ki az ajtót. - Ó, Angel, szia. Milyen fitt vagy ma reggel - dörzsöli meg álmosan a szemét a szöszi. 
- Szia - nevetek fel. - Harry itthon van? - kérdezem, miközben félresöprök egy tincset az arcomból. 
- Persze, alszik. Gyere be - lép arrébb, utat engedve nekem a házba. Lerúgom a cipőmet, és esetlenül állok meg ott. 
- Kávét? - kérdezi a konyhába érve. Követem őt, majd leülök egy székre. 
- Kérek, köszi - mosolygok rá.
- Ilyen korán kelős vagy? - szegezi rám álmos szemeit. 
- Nem, általában tízig alszok -  vonom meg a vállam.
- De ma? - várja a választ.
- Apám fél hatkor hívott - legyintek - Két éve lelépett, azóta nem is keresett, most viszont el akar hívni magához egy hétre, és azt akarta egyeztetni.
- És te erre? 
- Mondtam, hogy a bátyám nem megy. Felajánlotta, hogy akkor vigyek valaki mást. Ezért vagyok itt - mutatok magamra. 
- Harryt vinnéd, vagy engem? - kérdezi vigyorogva, mire felröhögök. 
- Csábító ajánlat vagy Niall, de Harryt - mosolygok rá. Leteszi elém a kávét, majd tejet és édesítőszert rak az asztalra. 
Sosem értettem azokat az embereket, akik édesítőszerrel isszák a kávét. Hogy lehet úgy inni? Magában borzasztó, viszont ha egy kis kávé és sok tej van benne, egészen iható. 
- Majd legközelebb - kacsint rám. - Felkeltsem kaszanovát? - biccent az emelet felé. 
- Nem kell, majd felkel - legyintek. 
- És Sophiaról mit tudsz? - szegezi nekem a kérdést. 
- Nem sokat- vonom meg a vállam. - Száműzték a nagymamájához a hétvégére. Te? 
- Ugyanez. Hívott kétszer, de azóta semmi. Jó fej csaj, meg minden, de nem állok készen egy komoly kapcsolatra - csóválja meg a fejét, miközben tejet önt a kávéjába. 
- Ő is ilyen, nyugi - nevetek fel. 
- Akkor jó. Mennyi az idő? - kérdezi, miközben megdörzsöli a szemét újra. 
- Hét óra - nézek az órára. 
- Akkor van egy egész délelőttöm, hogy felkészüljek a melóra - nevet. - Nem bánnád, ha felöltöznék? - mutat magára. Csak egy bokszer és fehér póló van rajta. 
- Dehogy, menj nyugodtan, ismerős már a ház - nevetek.
- Jó, mindjárt itt vagyok - áll fel, rám kacsint, majd kisétál a konyhából.
Mikor megiszom a kávét, beteszem a poharat a mosogatóba. Mivel szerintem egy heti mosatlan van már ott, mosogatni kezdek. Látszik, hogy fiúk laknak itt, akik nem sűrűn takarítanak. Már majdnem befejezem, mikor két kezet érzek meg a derekamon. Ijedtemben ugrok egyet, majd szembe fordulok a személlyel.
A Göndör áll előttem, haja kócosan hullik az arcába, és csak egy fekete pólót visel bokszerrel. Álmosan néz rám, majd megszólal mély, rekedtes hangján.
- Hát te? Niall kérte, hogy mosogass? - kérdezi, de kezét nem veszi le a csípőmről. 
- Nem - nevetek fel, miközben megtámaszkodok a konyhapulton. - Kérdezni szeretnék valamit.
- Igen? - kérdezi.
- Az van, hogy apa hívott, hogy mikor megyek hozzá. És Aaron nem jön, mert dolgozik.. Szóval.. Izé.. Lenne kedved eljönni velem? - sütöm le a szemem.
- Persze - mosolyodik el.
- Szuper! Akkor este felhívom apát, hogy két repülőjegyet foglaljon, és egyeztetjük, mikor megyünk - lelkesedek be.
- Mi? Megőrültél? Majd én kifizetem a jegyeket! - mondja, mintha ez tök természetesen lenne.
- Nem - csóválom meg a fejem - Eljössz velem, amibe nem lenne muszáj belemenned, és még te is fizesd ki a jegyeket? Biztos, hogy nem! 
- De. És nem nyitok vitát. Mondd meg az apádnak nyugodtan - kacsint rám. 
- Makacs vagy - forgatom meg a szemem.
- Tudom - veszi le a kezét a derekamról, majd mögém nyúl, és elvesz egy poharat. 
- És mikor megyünk? - ülök le vele szemben. - Egyébként köszönöm.
- Mit? - kérdezi mosolyogva.
- Hogy eljössz velem.
- Nincs mit ezen köszönni. Alig várom, hogy megismerjem az apád - kacsint rám. 
- Ne várd - röhögöm el magam.
- De legalább több időt tölthetek veled - vonja meg a vállát mosolyogva.
- Meg apa új családjával. A feleségének van egy fia, azt hiszem, velem egyidős - tűnődök el. 
- Nem baj. Ugye apád nem szigorú fiú témában? - vigyorog.
- De - nevetek, mire lehervad a mosoly az arcáról. - Négy szobával arrébb fog tenni, készülj.
- Akkor titokban fogok átszökni hozzád - jelenik meg egy huncut mosoly az arcán, minek következtében megjelennek gödröcskéi. 
- Szerintem testőrt állít a szobám elé. Bár semmi joga hozzá, szóval egy szobába is mehetünk - mosolygok.
- Benne vagyok - vigyorog.
- Nem úgy gondoltam - kezdek szabadkozni, mert túl élénk a fantáziája.
- Én se, nyugi - mosolyodik el kisfiúsan. - Viszont, veled akarok egy szobába lenni - alkudozik.
- Rendben. Ha apa nemet mondd, akkor nem megyünk - vonom meg a vállam.
- Akkor elviszlek nyaralni - kacsint, mire megforgatom a szemem. 
- Akkor, most felhívom, oké? - húzom elő a telefonom. 
- Nekem jó - mosolyog.
Tárcsázom apa számát, aki három csöngés után fel is veszi.
- Szia! Benne vagyok a dologban. Aaron helyett egy barátomat viszem, aki azt mondta, kifizeti a jegyet, ezzel ne törődj - hadarom.
- Jó, rendben! Viszont, csak egy vendégszobánk van, szóval, majd egy szobában kell aludnotok, ha nem akar a kanapén meghúzódni. Mikor jöttök? - kérdezi boldogan.
- Azt kérdezi mikor megyünk? - takarom le a telefont, és Harry felé fordulok.
- Jövőhét? Mármint nem holnaptól, hanem következő héten - számolgat. 
- Következő hét - mondom a telefonba.
- Holnaptól? - hallom meg ideges hangját. Ezek a hangulatingadozások..
- Nem. Majd jövőhét - forgatom meg a szemem.
- Rendben. Várunk titeket, de majd addig még egyeztetünk! Szia! - rakja le a telefont.
- Na, ez is megvolt - fordulnék Harryhez, aki mögöttem áll, így tökéletesen beleütközök.
- És mit szeretnél ma csinálni? - fonja a kezeimet a nyaka köré.
- Először is, nem vagy éhes? - kérdezem mosolyogva tőle. 
- De. Menjünk enni? 
- Mehetünk. Oda abba a kajáldába, ahol először voltunk? - mosolygok rá.
- Nekem jó. Felöltözök és mehetünk - húz közelebb magához.
- Khm.. - jelenik meg Niall az ajtóban. - Megzavartam valamit? - kérdezi.
- Nem, dehogy. Megyünk kajálni, jössz? - enged el Harry, és egy kicsit arrébb húzódik. 
- Aha, ha nem zavarok. Egyébként éhen halok - nevet fel a szőke srác. 
- Niall, te mindig - forgatja meg a szemeit Harry, majd elmegy öltözni.
Így történik az, hogy hárman indulunk el a kajáldába.
- Az én kocsimmal megyünk, jó? - kérdezi Harry, mikor bezárja az ajtót.
- Nekem mindegy - vonom meg a vállam.
- Előre ülök - stoppolja le a helyet Niall, mire rányújtom a nyelvem.
Ezek után mind beülünk a kocsiba. Niall és Harry előre, én pedig hátulra.
- Rádió? - kérdezi a göndör hajú srác, mikor beindítja a motort, és elindulunk.
- Ja, jöhet - válaszol a szöszi. Így valami idegesítő zene társaságában megkezdjük az alig tíz perces utat.
Mikor odaérünk, Harry és Niall kiszállnak, majd kinyílik a mellettem lévő ajtó.
- Hölgyem - nyújtja a kezét a Göndör, amit nevetve fogadok el.
- Köszönöm - szállok ki, majd becsapja az ajtót, és lezárja az autót.
- Jöttök már? - kiált Niall az ajtóból.
- Ő mindig éhes - forgatja meg a szemeit Harry, majd megindul. Lassan követem én is, majd mikor beérünk, meglátjuk a szőke srácot, ahogy vadul integet nekünk.
- Hahó! Valaki felvenné a rendelést? - mutogat az asztalunkra.
- Sziasztok! Mit adhatok? - jelenik meg egy fiatal lány. Körülbelül huszonkét éves lehet, barna haja hullámokban omlik a vállára, és barátságosan néz ránk.
- Öhm. Szerintem három sajtburger lesz, krumplival, kólával. Az jó, nem? - fordul hozzánk Harry.
- Két átlagos, és egy extra nagy - javítja ki Niall. A pincérlány nevetve felfirkantja a rendelést, majd távozik. - És, megdumáltátok már, hogy mikor mentek? - kérdezi a szöszi srác vigyorogva.
- Aha. Jövőhéten - mondom mosolyogva.
- Nem dolgozol? - húzza fel a szemöldökét, miközben Harryre néz.
- Nem. Szóltam a főnöknek - vonja meg a vállát a srác.
- És, vajon az apád nőjének vannak gyerekei? - gondolkozik el Niall.
- Azt hiszem, van egy fia. De ő is már huszonéves, szóval szerintem nem otthon lakik.
- Jó étvágyat - jelenik meg a lány, és elénk teszi a rendelést.
- Köszönjük - int Niall, majd falni kezd.
Attól, hogy ő extrát rendelt, még nem eszi meg később mint mi. Sőt.. Hamarabb behúzza, aztán sürgetően néz ránk.
- Gyerünk srácok, menni kell, dolgozok délután.
- Tényleg. Hol dolgozol? - kérdezem nevetve.
- Autószerelő műhelyben - mosolyog rám. Lassan Harry is befejezi, nekem viszont még több, mint a fele megmaradt.
- Angel, kérlek, siess már - röhög fel Niall. Harry mosolyogva figyeli, ahogy elkezdem eszeveszett tempóban magamba tömni a hamburgert. Öt perc múlva már semmi nincs a tányéromon, így elindulhatunk.
- Kitegyünk a műhelynél? - néz a Göndör a szőke srácra.
- Aha, köszi. Angel miatt már így is elkéstem - duzzogva néz rám.
- Jól van, itt vagyunk. Jó munkát! - pacsiz le vele Harry, majd mikor Niall kiszáll, rám néz. - Ülsz előre?
- Persze - mosolygok rá, majd előretolakszok.
- Mit szeretnél csinálni?
- Nem tudom - nevetek rá.
- Akkor majd én kitalálom - kacsint, majd elindulunk.



6 megjegyzés:

  1. Drága Rosa:')
    Remélem nem bánod hogy egész héten zaklattalak, de egy ilyen jó részre megéri várni:)
    Hát először is..Hangel:3♡
    Fanatikus Hangel shipper lettem:'))

    Arra hogy Niall autószerelő nem tudok mit mondani:'DD
    Egy kicsit nem tudom annak elképzelni, de nem baj.:'D
    Már csak egy hét és újra Hangel:')
    Talán kivárom:D
    Addig meg még zaklathatlak:'D
    Siess:)
    Annax

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Anna! :)
      Nem bánom :) Remélem, téged sem zavar, hogy néha túl sokat spoilereztem..:D
      Te vagy az egyik legnagyobb Hangel shipper :))
      Nem egy hét, hosszú hétvégére megyek a családdal, de már készen van minden :)
      Ez nem zaklatás:) Egészséges rajongás:d
      Ölellek:
      Rosa

      Törlés
  2. Nagyon imádom a blogod, kíváncsi vagyok mit is tudsz kihozni belőle.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Olívia!
      Köszönöm szépen! :)
      Bevallom, arra még én is...:)

      Törlés
  3. Nagyon joo :) varom a kovi reszt siess vele ❤️

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága! :)
      Köszönöm szépen! :) Sietek!

      Törlés