2015. május 22., péntek

Tizenharmadik

Drága, egyetlen rózsácskák! 
El sem hiszem, hogy már hatvanan vagyunk. Sosem gondoltam volna, hogy egyszer elérünk ide is, és csak el szeretném mondani, hogy Ti vagytok a legjobb olvasók, és nagyon szeretek mindenkit! <3 Valamint túlléptük az 17000+ megtekintést, amiért nagyon hálás vagyok! 
Itt is a tizenharmadik rész, ami tudjátok mit jelent? :)) Még 3 rész van és itt is a nyár *.* Eléggé húzós hetem volt, de végre túl vagyok a nehezén, már csak egy kompetencia, és vége... :) De várom már:D





Éjszaka rengeteget forgolódtam, minek következtében éjfélkor sikerült elaludnom. Még akkor is idegesen dobtam le magamról a takarót, mikor megcsörrent a telefonom.
- Igen? - túrtam bele idegesen a hajamba.
- Felkeltettelek? - hallottam meg a rekedtes hangot a vonal végén.
- Nem. Nem tudok elaludni - sóhajtottam.
- Izgulsz? - kérdezte.
- Nem tudom. Inkább félek - mondtam halkan.
- Mitől?
- Hogy milyen lesz. Lehet rájövök, hogy apa új családja milyen jó, és boldog leszek ezen az egy héten.
- És? Ez miért rossz? Biztos vagyok benne, hogy így lesz egyébként - hallottam hangján, hogy mosolyog.
- És esténként mit fogunk csinálni?
- Miért kérded?
- Mert megszeretném nézni, milyen éjszaka a város - böktem ki.
- Akkor esténként várost fogunk nézni - nevetett fel.
- Miért vagy ilyen kedves hozzám? - suttogtam a vonalba.
- Ezt hogy érted? - kérdezte értetlenül.
- Bármit mondok, egyből beleegyezel. Nem muszáj. Enélkül is kedvellek - mosolyodtam el.
- Nem azért csinálom. Egyszerűen szeretném, ha jól éreznéd magad. És nekem tök mindegy, hogy egy szobában leszek veled egész este, vagy bejárjuk a várost együtt - mondta. Gombóc keletkezett a torkomban, és a szívem hevesebben kezdett verni. Eddigi életemben, még sosem voltak annyira kedvesek velem, mint Harry. Ő tényleg azt nézi, nekem mi a jó, én mit szeretnék. - Itt vagy még? - kérdezte, és rádöbbentem, hogy nem szóltam semmit.
- Persze, csak gondolkoztam - vallottam be vigyorogva.
- Pontosan öt óra múlva ott vagyok nálatok - mondta, mire az órára néztem. Igaza volt.
- Jó éjt - köszöntem el tőle.
- Jó éjt, angyalom - És itt tettük le.
Így történt az, hogy miért nézek ki most úgy ki, mintha ezer éve fent lennék. A tükörképemet vizslatva, a számat elhúzva nyúlok a korrektoromért, hogy nagyjából sikerüljön elfedni.
Mikor már annyira nem érdekel az egész, mert a fekete karikák nem akarnak eltűnni, megrántom a vállam, és a szoba felé veszem az irányt. Az ágyra kikészített ruháimat magamra kapom, hajam kifésülöm, és megfogom a bőröndöm fogókáját.
Miután azt is sikeresen lerángatom a lépcsőről, az előszobában hagyom, és a konyhába megyek.
- Itt a kávé - köszönt anya.
- Köszi - ülök le sóhajtva.
- Este beraktam a pénzedet a táskába - mondja, majd megsimítja a fejem.
- Hiányozni fogsz - mondom neki.
- Te is - érzékenyül el.
- És ígérem, megpróbálom megkedvelni apa új családját - sóhajtok
- Köszönöm. Nagyon fontos ez apádnak - köszörüli meg a torkát. 
- Nem is értem. Te miért vagy jóban apával? - kérdezem. 
- Mert megbeszéltük, hogy nem leszünk haragba. Ugyanúgy a gyerekeim apja, és bár ő másnál találta meg a boldogságot, el kell fogadnom. Majd ha nagyobb leszel, megérted - mosolyog könnyes szemmel. 
- Már elég nagy vagyok - durcizok.
- Mármint arra gondolok, mikor megtalálod azt a fiút, aki mellett boldog vagy, és megtudjátok találni a közös hangot, képesek vagytok együtt megoldani a problémákat. Vagyis, azt, akivel reményeim szerint mindig együtt leszel - nyom puszit a fejemre.
- És honnan fogom tudni, hogy megtaláltam? - sütöm le a szemem.
- Ha vele vagy, örülsz. Minden együtt töltött pillanat ajándék számodra. Eltudod képzelni, ahogy a gyerekeddel játszik. Vagyis, az egész életedet el tudod képzelni vele.
Nem hittem volna, hogy anya így képzeli el a tökéletes kapcsolatot. Vajon Harry mellett én ezt érzem...?
- És apa ilyen volt? 
- Nem - csóválja meg a fejét.
- Akkor miért voltál vele? - húzom fel a szemöldököm.
- Mert jól éreztem magam. Néha, nem számít, mit érzel, ha boldog vagy az ember mellett - vonja meg a vállát.
- Mikor indulunk? - lép be a szobába Aaron frissen.
- Fél hatra jön Harry, szóval bármikor - néz anya az órára.
- Zsír - reagálja le a helyzetet - Délután randim lesz - vigyorog rám.
- Komolyan? - kortyolok bele a kávéba.
- Ja. Tudod, meséltem Emilyről - kezd bele, nekem pedig beugrik. A lány az elvonóról - Na, és vele. Jó fej csaj - vonja meg a vállát.
- Szuper - mosolygok rá.
- Majd neked is bemutatom, ha visszajöttetek - kacsint. Megiszom a maradék kávémat, majd a mosogatóba teszem az üres csészét.
Ebben a pillanatban megszólal a csengő, így gyorsan az ajtóhoz rohanok.
- Majd én nyitom - szólok anyuéknak.
Az előszobába beérve megigazítom egy kicsit a ruhám, majd kitárom az ajtót.
Mint mindig, most is tökéletes a megjelenése. Egy fekete nadrágot, sötétkék inget visel. Haja rendezetlenül terül szét, arcát egy napszemüveg keretezi.
- Szia - húzza be a bőröndjét, és leteszi az enyém mellé.
- Szia - mosolygok rá, majd bezárom az ajtót.
- Készen állsz? - lép közelebb hozzám.
- Persze - suttogom. Szinte egyszerre mozdulunk a másikhoz, így mikor kezét a csípőmre helyezi, abban a pillanatban kulcsolom át a kezeimet a nyaka körül. Közelebb ránt magához, és fejét a nyakamba nyomja. Nyom egy puszit az említett helyre, minek következtében megborzongok. Pár pillanat múlva elválik tőlem, de még mindig csipőmön nyugtatja a kezét.
- Szerintem induljunk, ha nem akartok lekésni semmit - mondja Aaron a hátam mögül, mire megfordulok. Vigyorogva néz rám, mert tudja, hogy megint a legjobbkor jött.
- Sziasztok. Vigyázzatok magatokra - jön ki anya, majd megölel. - És egymásra - pillant Harryre. A göndör srác csak bizalmasan bólint.
- Majd hívlak, ha odaértünk - puszilom meg anyát.
- Rendben. Jó utat - törli meg a szemét.
Kirángatjuk a bőröndöket a kocsiig, majd beülünk. Mivel csak egy anyós ülés van, Harry ül oda, én pedig benyomorgok hátra.
- Várjatok - kiáltok, mielőtt beindítja Aaron a motort. Mindkét srác felhúzott szemöldökkel hátrafordul, és érdeklődve figyelik, ahogy kirohanok a kocsiból.
Beszáguldok az ajtón, felveszem a táskám, és visszamegyek.
- Csak ennyi. Mehetünk - foglalom el a helyem. Egymásra néznek, majd egyszerre tör ki belőlük a röhögés. - Mi olyan vicces? - keresztezem a kezeimet a mellkasom előtt.
- Semmi - törölgetik a szemüket, majd tényleg elindulunk.

***

A búcsúzkodást hamar letudtuk, és minden bökkenőmentesen ment. Így, most itt ülünk, ki tudja, hány méter magasan, egy repülőn.
Harry ül az ablaknál, én középen, mellettem pedig egy idős néni. A Göndör éppen zenét hallgat, és a tájat nézi, miközben kezét az enyémen nyugtatja. Elmosolyodom, látva a kezeinket, majd érdeklődve a nénihez fordulok.
- Kedveském - szólít meg - Megkérdezhetem, mennyi az idő? - mosolyog rám kedvesen.
- Persze - rápillantok az órámra - Fél hét - mondom neki.
- Nagyon szépen köszönöm. Milyen alkalommal utaztok a barátoddal? - érdeklődik kedvesen. El kellene volna mondanom, hogy nem vagyunk együtt, de annyira aranyos, hogy még az idegenek is így gondolják, hogy elfelejtem ezt az apró tényt.
- Az apukámhoz megyünk, látogatóba - mosolygok.
- Ó, bemutatod neki a barátod? - kérdezi.
- Valami olyasmi - nevetek fel.
- Ez nagyon aranyos dolog. Mikor én húszéves voltam, akkor ismertem meg a férjemet, és emlékszem, mennyire ellenezték, hogy mi együtt legyünk - nosztalgiázik.
- És aztán mi történt?
- Elszöktünk együtt - nevet - Született két gyermekünk, most megyek megnézni a legújabb unokát - mosolyog. - Gondolom, ti is szeretnétek majd gyermeket - néz Harryre, majd újra rám.
- Persze! Milyen ember az, aki nem szeretne?
- A nővérem olyan volt, nyugodjon békében. Hogy hívnak?
- Angel Black - mutatkozok be.
- Nagyon örülök, hogy megismertelek. Én Adalide Pictzer vagyok - nyújtja a kezét, amit elfogadok.
- Én is nagyon örülök - mosolygok rá.
- Úgy látom, a barátod nem túl beszédes - pillant Harryre, aki lehunyt szemmel zenét hallgat.
- Általában beszédes - vonom meg a vállam.
- Ne haragudj, elmegyek mosdóba - áll fel, majd elmegy.
Mosolyogva Harryhez fordulok, aki még mindig az előző tevékenységét folytatja. Nyomok egy puszit az arcára, minek következtében kiveszi a füllhallgatót és rám néz.
- Ezt miért kaptam? - kap oda az arcához vigyorogva.
- Mert aranyos vagy, mikor alszol - vonom meg a vállam elvörösödve.
- Többet fogok előtted aludni - jelenti ki elgondolkozva, mire nevetve ráhajtom a fejem a vállára.
- A néni mellettünk kedves - suttogom neki, mire kicsit felemeli a vállát, kényszerítve, hogy a szemébe nézzek.
- Vele beszéltél? - kérdezi.
- Persze. Nem szoktam magammal beszélgetni - forgatom meg a szemem.
- És velem miért nem beszélgetsz? - hozza közelebb az arcát az enyémhez, miközben ujjaival végigsimít az orcáimon.
- Mert zenét hallgattál - suttogom.
- Megzavarhattál volna - csóválja a fejét.
- Mint mondtam, aranyos vagy, mikor alszol - hajtom vissza a fejem a vállára.
- Na persze - hallom hangjában a kételkedést. - Nem szeretsz velem beszélgetni - jelenti ki durcásan.
- Istenem - nézek fel az égre, majd rá. - Ha nem szeretnék veled beszélgetni, nem mentem volna el veled annyiszor randizni - vágom rá.
- Szóval azok randik voltak? - kérdezi huncut mosollyal.
- Miért? Mik lettek volna? - ráncolom össze a szemöldököm.
- Nem is tudom - vonja meg a vállát - Jó hallani a szádból, hogy randizunk. Ez azt jelenti, hogy te is vonzódsz hozzám - reagálja le.
- Én is? Ki még? - kerekedik el a szemem, mire felnevet.
- Cukin féltékenykedsz - karolja át a vállam. - Mármint nem csak én hozzád, hanem te is hozzám - javítja ki magát, nekem meg leeseik.
- Ó. Ó. - krákogok.
- De azért nagyon aranyos vagy, mikor féltékenykedsz - mosolyog úgy, hogy a gödröcskéi megjelennek.
- Én nem vagyok féltékeny! - kérem ki magamnak felháborodva.
- Dehogynem - legyint - Én is féltékeny lennék, ha valaki a közelbe menne - von vállat.
- Szeretem, ha semmi értelme sincs a beszélgetésünknek - nevetek, majd a vállába fúrom az arcom.
- De van. Az ilyen elszólásaidtól jövök rá, hogy hol tartunk jelenleg. Máshogy nem szoktál nyilatkozni - néz mélyen a szemembe.
- És a megnyilvánulásaimból ítélve, hol tartunk most? - kérdezem vigyorogva.
- Már majdnem a járásnál - mosolyog ő is.
- És ez jó dolog? - húzom fel a szemöldököm.
- Számomra a legjobb - nyom egy puszit a homlokomra.
- Tájékoztatjuk kedves utasainkat, hogy hamarosan megérkezünk. Kérjük, kössék be biztonsági öveiket. Köszönjük - mondja be a bemondó.
Elhúzódok Harrytől, és bekötöm magam.
- Apád értünk jön? Vagy hogy lesz? - néz rám Harry, mire a homlokomra csapok.
- Fogalmam sincs - sütöm le a szemem.
- Nem beszélted meg vele? - esik le neki.
- Nem - csóválom meg a fejem.
- Akkor taxival megyünk - vonja meg a vállát.
- Tuti nem jön értünk - dőlök hátra sóhajtva.
- Nem hiszem. Ő délutánra vár minket.
- Szuper - motyogom.
- És ha délutánra vár.. - kezd bele.
- Akkor?
- Akkor még úgyse lesznek fogadóképesek, vagyis elmegy egy egész napunk. Szerintem, hívd fel majd, és megmondja, mi lesz.
- Én? Én felhívni őt? - húzom fel a szemöldököm.
- Ne már, Angyalom. Ennyi belefér - mosolyog rám kedvesen.
- Jó - sóhajtok.

***

Itt állunk, a csomagjainkat szorongatva, miközben kicseng a telefonom.
- Halló? - hallom meg apa hangját.
- Szia! Angel vagyok. Itt állunk a reptéren - mondom egy szuszra.
- Már ott vagytok? Úristen... Azonnal értetek küldöm Liamet! - esik pánikba.
- Oké. Honnan fogjuk tudni, ki ő? - sóhajtom.
- Majd ő megismer titeket - feleli.
- Oké. Várjuk - teszem le.
- Tehát? - néz rám Harry, miközben felveszi a napszemüvegét.
- Értünk küld valami Liamet - legyintettem.
- És addig? - kérdezi.
- Addig itt várunk - ülök rá a bőröndre.
- Állj már fel - forgatja a szemeit. - Ott egy pad - mutat az említett tárgy irányába.
- Oké - felállok, lesöpröm a nadrágom, majd felkapom a tárgyat, amin eddig ültem. Odahúzom, nyomomban Harryvel, és levágódok a padra.
- Csak én érzem magam úgy jelenleg, mint egy csöves? - nézek rá hunyorogva.
- Nem - nevet fel.
Egy autó dudálásar kapjuk fel a fejünket, ami előttünk parkol le.
Egy barna hajú srác száll ki lazán, majd megáll előttünk.
- Angel Black? - kérdezi, miközben beletúr a hajába, és elmosolyodik.
- Igen. És gondolom, te vagy Liam - fogadom el a felém nyújtott karját.
- Igen - bólint. - Apád rengeteget mesélt rólad.
- Ő pedig Harry - mutatom be a mellettem álló srácot, aki lazán kezet ráz a barna hajú sráccal.
- Gyertek, már anyu és Soph nagyon várnak titeket - nondja, majd a kocsihoz sétál.
- Ki az a Soph? - ráncolom össze a szemöldököm. Nem rémlik, hogy két gyerek lenne.
- A mennyasszonyom - mosolyodik el.
- Kedvelem a srácot - suttogja a fülembe Harry.
- Kis féltékeny - nevetek halkan.

10 megjegyzés:

  1. Drága Rosa:')
    Ezt a blogot részről részre egyre jobban imádom
    ♡♡
    Ez a rész elképesztő lett^♡
    Hallod kinyirsz ezekkel a 'Hangel de mégse' részekkel.
    (Btw már csak 2 rész^^♡)
    Amikor már majdnem azt hiszem hogy megcsókolja vagy lesz valami akkor csak nem:'(♡
    Aztan mindig eszembe jut hogy ez is be fog kovetkezni:'))
    (MÁR CSAK KÉT RÉSZ URISTEN*-*)
    Egyre jobban várom a részeket:)^
    várom a kovit:')
    Anna:)x
    Ui1.: A kérdésekkel már két hete tartozok es sajnalom, de nekem se sok idom volt mostanaba.:/
    ma atkuldom:')
    Ui2.: Gratu a vizsgakhoz:)

    Ui.: Nem unod még a túl hosszu kommentjeimet?:'DD

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Anna! :)
      Mindig öröm a te kommentjeidet olvasni <3
      Hát, figyelj:d Kellenek ezek a részek, mert amúgy unalmassá válna az egész:D Igen, már csak két rész, és lehet olvadozni..:)))
      Köszönöm! <3
      Ui1: Ráérsz, nem muszáj elküldened őket:)
      Ui2: Köszönöm:))
      Ui3: nem, szeretem őket olvasgatni:d

      Törlés
  2. Most kezdtem olvasni és ez lett a kedvenc blogooom :3 hihetetlenül jól irsz úr isten! :O teljesen beleképzeli magát az ember Angel helyébe :D eddig olvastam, olvastam és szomorúan észleltem, hogy nincs még új rész fent :O jaaaj nekem most mit fogook tenni :OO (talán aludni kéne lassan 01:39-kor :D )
    Nagyoon várom a folytatást :))

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága! :)
      Nagyon szépen köszönöm, borzasztó jól esik ilyet hallani! :) pénteken érkezik az új sz, szóval, már nem kell sokat várni:)
      (Nyugi, én szombaton fél négyig fent voltam:d illetve, akkor már vasárnap volt, de ez részletkérdés:D)
      :)

      Törlés
  3. Úristen*-* Nagyon siess! Abszolúte imádom❤❤

    VálaszTörlés
  4. Szia
    Nagyon jol irsz. Bocsi h eddig nem irtam komit de a reszek elolvasasaval voltam elfoglalva. Remelem h minel elobb eljon a szombat.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!
      Nagyon szépen köszönöm a kommented! :) Pénteken érkezik a rész:)

      Törlés
  5. Brigitta Styles2015. május 28. 2:11

    Szia nagyon tetszik ahogy irsz valami fantasztikus es izgalmas �� kerlek siess a kovivel mert megol a kivancsisag :)

    VálaszTörlés