2015. május 29., péntek

Tizennegyedik

Sziasztok, rózsácskák! :)
Most egy rövidebb résszel érkeztem, amiért elnézést, de mivel ma akartam kirakni a részt, nem akartam már jobban hozzányúlni. Remélem azért tűrhető lesz, és elolvassátok:) Igen, tudom, hogy nem túl tartalmasak mostanság a részek, de mikor ezt írtam, már ott motoszkált a fejemben a Zaynes blog ötlete, és azt hiszem, ekkortájt kezdtem el megírni a fülszöveget, és sokkal több ötletem volt hozzá (ha érdekel a blog, a Facebook csoportban bővebb leírást is találsz róla, a csoportot IDE kattintva érheted el, és este felé egy hosszabb véleményt fogok elmondani a Távol tőle c. blogról. e aki esetleg majd betéved oda, ha meglesz a design, annak elmondanám, hogy ott sokkal hosszabb részeket sikerül írni, amit nem is értek... De erről majd este hosszabban) Többen mondták, hogy a gifek zavarnak az olvasásban. Tényleg így gondoljátok ezt? Ebbe a részbe akkor már nem teszek, mindenesetre várom a kommenteket ezzel kapcsolatban:)
Jó olvasást, ne öljetek meg a részért, ez tényleg nagyon rövid, de így sikerült...




Sosem gondoltam azt, hogy két év után képes leszek apára nem közönyösen tekinteni. Mikor rágondolok, beugranak a régi emlékek. Mikor megtanított biciklizni, amikor először mentünk el horgászni, mikor sírva mentem haza, az ő vállán vigasztalódtam. Amikor első nap ő vitt el a suliba, és emlékszem, mennyire ijedt fejet vágott, mikor értem jött.
De mikor elment, és ott hagyta anyát, és minket, titkon reménykedtem benne, hogy visszafog jönni. Hogy keresni fog. Hogy az új családja nem lesz olyan, mint mi voltunk. De aztán hetek, hónapok teltek el, és semmi. Én sem kerestem, mert éreztem, hogy lesz valami, de nem.
Napokig vártam, hetekig, és feladtam. Minden kapcsolatot megszakított velünk, és sosem keresett.
Most, mégis, mikor az ajtó előtt állunk, és Liam a kulcsát keresi, tudom, hogy megtudok neki bocsátani.
- Megjöttünk - kiált Liam, majd belép az ajtón, és mosolyogva int.
És akkor történik, hogy meglátom apát. Barna haja elkezdett őszülni, és felszedett egy kis pocakot is, de ezen kívül semmit sem változott. Ahogy lépked, érzem, hogy magabiztos, és megerősödött érzelmileg. Rólam már az nem mondható el. Ledobom a bőröndöm a földre, és érzem, hogy könnyek szöknek a szemembe. Mosolyogva indul meg felém, és én is ösztönösen karolom át. Abban a pillanatban sírom el magam, ezzel összekönnyezve a zakóját.
- Shh.. Nekem is hiányoztál - simogatja meg a hajam.
- Annyira. Rossz. Volt. Nélküled - mondom szaggatottan.
- Sajnálom - suttogja a hajamba.
Bármi is történt, szeretem apát. Nem az ő hibája, hogy talált egy nőt, aki mellett boldogabb, mint anya mellett.
- Sose hívtál, nem írtál - motyogom még mindig bömbölve.
- Dehogynem! Az első hetekben naponta hívtalak titeket! De anyád azt mondta, túl sok volt ez nektek, és hagyjalak békén titeket - simogatja tovább a hajam. 
- Semmit nem tudtunk rólad. Nem voltál ott az érettségimen, mikor Aaron... Sose - fejezem be.
- Tudom. Minden este gondolok rátok, és annyira örülök, hogy végre jöttetek. Kár, hogy Aaron otthon maradt, de persze, az első a munka - bólint.
- Jó, összeszedem magam - mondom inkább magamnak, és elvállok tőle. Szemem alól letörlöm az elkenődött szemfestéket, de szerintem, így is borzasztóan nézek ki.
Hátrafordulok, és Harry mosolya fogad. Aprón biccent, ami kábé azt jelenti: "Megmondtam."
- Hadd mutassam be neked Karent, aki valószínűleg a konyhában van - néz körül.
- Szólok nekik - ajánlja fel Liam, aki eddig figyelte a családi jelenetet.
- Ő itt Harry, vele beszéltél telefonon - állok az említett fiú mellé.
- Tudom - nyújtja ki a kezét a srác felé.
- Örvendek - rázza meg azt a Göndör.
- Ha bármi rosszat teszel a lányommal - veszi elő a fenyegető apa stílusát. Látva Harry rémült arcát, elneveti magát. - Csak vicceltem.
- Megjöttek? - hallok meg egy női hangot a hátam mögül. - Ó, Angel, rengeteget hallottam rólad - köszönt két puszival. Kedvesnek tűnik, mosolyogva néz rám, és pozitív kisugárzása van. - Én Karen vagyok - ölel át óvatosan.
- Nagyon örülök - mosolygok rá.
- Tegezz nyugodtan! Sophia drága, hol vagy? - enged el, majd elkiáltja magát.
- Itt vagyok - jön ki a konyhából egy barna hajú lany. Bő pólót visel, egy fekete nadrággal, és barna haját egy laza copfba fogja, és kedvesen néz rám, majd ő is hasonlóképpen, két puszival üdvözöl.
- Szia! Sophia vagyok! Örülök, hogy megismerhetlek! - szorítja meg a kezem.
- Én is - mosolygok rá.
- Ő pedig itt Harry - mutatok a srácra, aki éppen Liammel beszélget.
- Üdv - int hanyagul a srác, de ő sem úszhatja meg, Karen őt is megöleli.
- Pakoljatok le nyugodtan! Nem engedték, hogy kivegyék ezt a napot, szóval mindjárt indulok dolgozni, de délután nézzétek meg a várost, Liamék körbevezetnek - hadarja apa.
- Ma nem jó, babalátogatóba megyünk - húzza el a száját Sophia.
- Az ma van? Te jó ég! - kap a fejéhez.
- De lemondhatjuk - ajánlja fel Liam.
- Nem! Menjetek nyugodtan! Megtudjuk nézni egyedül is a várost! - mondom azonnal.
- Biztos? - kérdezi Liam és apa egyszerre.
- Biztos - bólint Harry.
- Hát jó - vakarja meg a fejét apu.
- Megmutathatom a szobát? - kérdezi izgatottan Sophia.
- Menjünk - bólintok nevetve.
Harry látszólag jól elvan Liammel. Miközben mond neki valamit, engem figyel. Mosolyogva jelzem neki, hogy minden rendben.
- Szóval. Olyan, mintha egy külön kis lak lenne. Saját erkélye, fürdőszobája van, tehát függetlenek lesztek.
- Szuper - végigmegyünk egy folyóson, majd megállunk egy ajtó előtt. Azt kinyitva, egy bézs színű szobába érkezünk.
A szobában egy hatalmas franciaágy van, vele szembe szerkénysor, melynek közepén egy plazma tévé áll.
- Ezt nem is használjátok? - esik le az állam. Az ágy mellett mindkét oldalon egy-egy kihúzhatos szekrény. A táskámat ledobom az ágyra, és mosolyogva nézek Sophiára.
- Igen. Bár nem sokszor jönnek vendégek - vonja meg a vállát.
- Hú - mondom ki az első szót, ami eszembe jut. - Mikor lesz az esküvő? - jut eszembe amit Liam mondott. Eddig még nem jutott alkalmam megkérdezni senkitől.
- Még nem tudjuk biztosra - süti le a szemét. - Már nagyon régen tervezgetjük, de nem tudom. Szerintem jövőhónapban. De a meghívón úgy is rajta lesz - mosolyog.
- Tényleg meghívtok? - kérdezem.
- Persze. Miért? - ráncolja össze a szemöldökét.
- Hát, csak most ismerjük egymást, tíz perce - nevetek.
- Ugyan - legyint - Jó fej lány vagy. És ti mióta vagytok együtt? - érdeklődik, mire lesütöm a szemem.
- Mi nem vagyunk együtt - mondom.
- Ó, bocsánat, nem tudtam! Csak annyira úgy néztetek ki. Ne haragudj! - szabadkozik.
- Ugyan - legyintek mosolyogva.
- De azért van valami köztetek, nem? Barátságnál több? - ül le az ágyra.
- Igen. Már ha mondhatom, a járás szélénél állunk - ülök mellé sóhajtva. - Na, ez tök jó! Milyen jó lenne, ha pont itt jönnétek össze - vigyorog.
- Hát, igen.
Kopogásra leszünk figyelmesek, és mindketten odakapjuk a fejünket.
- Bejöhetünk? - halljuk meg Liam hangját, majd Harry fejét pillantjuk meg az ajtóban.
- Persze - nevet Sophia.
- Kicsim, lassan indulnunk kell, ha odaakarunk érni - nyom egy puszit Liam a lány fejére.
- Rendben. Remélem, elboldogultok, és Angel, holnap mindenről be kell, hogy számolj - kacsint rám, majd kilépnek az ajtón.
- El sem hiszem, hogy itt vagyunk - terülök el sóhajtva az ágyon.
- Liam jó fej - fekszik mellém.
- Sophia is kedves - fordulok felé.
- És apád is - teszi hozzá.
- Karen is aranyos - mosolygok.
- Tudod - kezd bele, miközben közelebb húzódik hozzám. - Sose hittem, hogy látlak majd ölelkezni apukáddal - kezd el játszani az egyik tincsemmel.
- Én sem. De eszembe jutott minden, és na. Mégis csak az apám - vonom meg a vállam.
- És mit fogunk csinálni délután? - teszi fel a kérdését.
- Nem tudom. Menjünk el várostnézni? - húzom el a számat.
- Nincs sok kedvem - simítja a fülem mögé a tincset, amit eddig birizgált.
- Úgyis fogunk várostnézni. Szerintem, pihenjünk - tanácsolom.
- Oké - nyom egy puszit a homlokomra.
- Éés - teszem fel a mutató ujjam - Utána elmehetünk fagyizni - lelkesedek be.
- Ennyire fagyizhatnékod van? - nevet.
- Igen - nevetek vele együtt.
- Megnézzük a teraszt? - biccent az ajtó felé.
- Milyen kérdés ez? - forgatom meg a szemem.
Felránt az ágyról, majd átkarolja a vállam.
Kilöki a teraszajtót, mire elénk tárul a látvány.
- Nem hiszem el - suttogom.
A terasz tökéletesen a végtelen tengerre néz. A parton gyerekek játszanak, néhányan bejjebb merészkednek, de állandó a zsongás.
- Azta - mondja ő is.
- Ez.. Ez gyönyörű - ámuldozom.
- Én látok szebbet is - néz mélyen a szemembe.
- Hol? - nyújtózkodom a korlátnál.
- Itt előttem - mutat rám, mire nevetve meglököm a karját.
- Hülyeséget beszélsz - forgatom meg a szemem.
- Nem igaz. Csak te nem látod a nyilvánvalót - húz magához, és átkarolja a derekam. Óvatosan közelíti az ajkait az enyémekhez.
- Menjetek szobára - hallunk meg egy hangot lentről, mire mindketten odafordulunk. Két tizenöt év körüli gyerek mutogat ránk, fürdőruhában.
- Húzás innen, taknyosok - szól rájuk Harry.
- Mi taknyosok? Tizenhat vagyok, haver - röhög.
- Igen? Én huszonegy - húzza fel a szemöldökét Harry.
- Jól van, elhúzunk - néz a kissrác a barátjára, majd vihogva továbbmennek.
- Mindig megzavar valaki - dünnyögi, mire nevetve beleboxolok a kezébe.
- A fürdőben leszek - mondom neki, majd belépek a szobába.
A fürdőben minden megtalálható, ami egy normális fürdőszobában. Annyi különbséggel, hogy zuhanykabin, és egy hatalmas kád is van benne. A tükörbe benézve konstatálom, hogy a karikák egy fokkal jobban néznek, mint reggel.
Két erős kezet érzek meg a derekamon, és a tükörbe nézve Harryre pillantok.
- Miért zavarnak meg a fontos pillanatokban? - dörmögi a nyakamba.
- Hogy az első csókunk még emlékezetesebb legyen - mondom neki.
- Tényleg? - húzza fel a szemöldökét. - Biztos vagyok benne - fordulok vele szembe.
- Tehát minél többet várunk, annál jobb lesz? - puszil bele a nyakamba.
- Igen - mosolygok rá.
- És ha én már nem tudok sokáig várni? - sóhajt.
- Akkor nem kell - pillantok rá.
- Gyere - fogja meg a kezem, és behúz a szobába.
- Hova? - nézek rá értetlenül.
- Csak gyere.
A szobában leültet az ágyra, és eszeveszett tempóban elkezd keresni valamit a bőröndjéből.
- Mit keresel? - kérdezem mosolyogva.
Az egész bőröndjét kiszórja a földre, majd elkezdi túrni. Sóhajtva felállok, és a félredobált darabokat összehajtogatom, majd kinyitom a szekrényt. Nyolc polc van, ezért szépen elkezdem feltöltögetni a felsőket. Harry úgyis magasabb nálam, simán eléri, nekem pedig maradnak az alacsonyabb részek.
- Francba, azt hittem, elhoztam - túr bele a hajába, majd leül az ágyra.
- Ezeket betehetem? - mutatok egy kupac pulcsira.
- Az összeset - legyint, majd mély gondolkozásba esik.
Hamar végzek a ruháival, így az én bőröndöm tartalmát is beteszem.
Mikor végzek, fáradtan dőlök le Harry mellé, aki idő közben bekapcsolta a tévét.
- Mit nézünk? - rakok egy párnát a fejem alá.
- Semmi érdekeset - vonja meg a vállát, majd tovább kapcsol.
Végül megállapodik egy vígjátékon, majd hátradől. Átkarolja a vállam, és a mellkasára húz. Mosolyogva pihentetem rajta a fejem, miközben szívverését hallgatom.

46 megjegyzés:

  1. Válaszok
    1. Az egyelőre titok:) a második évadban kiderül:)

      Törlés
  2. Imádooom❤
    Rettentő jó, nagyoj szeretem.
    Naaa, és a következő részbeen végre😊😊😊

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm szépen 💞❤
      Igen, már a köviben... :)

      Törlés
  3. Siess a kovivel 💝 nagyon jo lett :) vajon mit keresett :O

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Sietek:) köszönöm ❤
      Majd kiderül:)

      Törlés
  4. Sejtem mit keresett:3
    Siess a következővel,már nagyon de nagyon várom!
    Ölel,
    Hope R.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Jaj, ne mond el ❤😂 Majd facebookon leírod :')
      Köszönöm, sietek:)
      Ölellek! ❤

      Törlés
  5. Ahw...annyira aranyosaak!!��
    Vajon mit kereshetett...? ^-^
    Annyira kíváncsi vagyok,hogy milyen lesz a "nagy első csókuk"!!��
    Aaaaliiiig vááaroooom a köviiii rééészt!!!^·^
    Imádlak!♥
    Pusssz ;*

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm 💖
      A második êvadban fog kiderülni:)
      Annyira nem lesz nagy dobás:D
      Én is imádlak 💖

      Törlés
  6. Egyszerűn hi he tetlen,bárcsak én is így tud.ék írni.Sok blogot olvasok,olvastam,de ez az eddigi egyik legjobb.Varázslatos történet,akár cs egy könyv.Nekem semmi bajom nem volt a gifekkel,imádtam őket...
    Várom a következő részt.
    Xx
    Kk

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nagyon szépen köszönöm! Annyira elérzékenyülök, mikor ilyen aranyos kommenteket olvasok.. :')
      Imádlak <3

      Törlés
  7. Oh ez a legkevesebb,és csak az igazság beszélt belőlem...olyan szép történet,megédemled a sok olvasót,díjat,mellesleg a fejléc is nagyob tetszik.Nagyon várom a következő részt.Ha jól láttam az lesz az összejövős rész.;).
    Abba ne hagyd.Olvastatja magát.
    Xx
    Kk

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nagyon köszönöm :') nagyon aranyos vagy 💜
      Igen, összejövős rész:)))

      Köszönöm:)
      Rosa Xxx

      Törlés
  8. Ajj nem bírom tovább,egyszerűen egész nap ez a story jár a fejemben...és a következő rész..
    Bocsi,hogy ennyit írok,és kicsit türelmetlenkedek,de hát ezt teszi velem az izgalom..:D
    Xx
    Kk

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Örülök neki:)
      Mivel hétfőn lesz fél éves a blog, ezért csak akkor rakom ki a következőt:D
      Az, hogy többet írsz, sose baj �� sőt, köszönöm �� így tudom, hogy van kiért kirakni a következőt:)

      Törlés
  9. ÓÓ akkor fogok gratulálni!!!:D
    Akkor megnyugodtam,ma egész nap csak olvasgattam böngésztem a blogot,és nagyon tetszik.:)❤

    VálaszTörlés
  10. A Zayn-es blogod megnyílt már?:)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A design már készül, a részek íródnak :)

      Törlés
  11. Oh az nagyon jó:)
    Te mész a koncertre?

    VálaszTörlés
  12. Én sem pedig ez volt a legnagyobb esélyem...:(Annyira szomorú vagyok,még arra is képes lennék,hogy egy sporttáskába belebújjak.:D
    De sajnos nem..

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hát igen, én is belebújnék:') de az iskola nem engedett el, így ennyit az álmomról...

      Törlés
  13. Engem sem meg egyebek..helyette mehetek cirkuszba..
    Igen ez lett volna a legesélyesebb,nem hiszem,hogy elengednének a szüleim Svédországba vagy bárhova is...ennyit erről,bele kell nyugodni..

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Majd legközelebb ott fogunk csápolni :)

      Törlés
  14. Igen az első sorban ordibálunk! A barátnőmmel elterveztük,hogy vip jeggyel szeretnénk menni,hogy találkozhassunk a fiúkkal..tudom bolondságnak hangzik,de így terveztük..ha csak nem megyek az idegükre a hosszas dumámmal,bár szerintem meg se mernék szólalni..:DD Na de reménykedjünk,hogy ott leszünk egyszer!:)

    VálaszTörlés
  15. Rendben,mér féltem,hogy bolondnak hiszel a nagy álmodozás miatt..:D
    Gyere!:D

    VálaszTörlés
  16. Hát ha majd mindenkinek jò,és megvettük a jegyeket...még van mit intézni...:D

    VálaszTörlés
  17. Ajánlom is,de erre a koncertre nem jutottunk el nem baj lesz következő..:DCsak várjunk..bár pont én mondom ezt...:D

    VálaszTörlés
  18. Láttad a tegnapi koncert képeket?A srácok tiszta feketék voltak(ruha).:D

    VálaszTörlés
  19. Igen és a Liam please say szeretlek....na ezen majd meg haltam.*-*
    Meg azt mondták.hogy ez volt az egyik legjobb koncertjük...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen:')
      Az a tábla... És el is kezdte felolvasni :')

      Törlés
  20. :D
    Igen aztán szegény csak nézett..:)

    VálaszTörlés
  21. Igen,és azt mondták,hogy ez volt az egyik legjobb koncertjük..*-**

    VálaszTörlés
  22. Hogy lehet valami ami ennyire egyszerű, megis tokeletes!? Imádom! Abba ne hagyd!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia! :)
      Azért messze nem tökéletes, de köszönöm!
      Nem hagyom abba! :)

      Törlés